Szereplő személyek adattára

ACSAY LÁSZLÓ (1905-1992) mérnök, jogász, politikus. 1930-1947 a Független Kisgazdapárt tagja, 1936-tól a párt ügyésze. 1945-1946 az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd a nemzetgyűlés képviselője. 1947-től emigrációban él.
ANTAL ISTVÁN (1896-1974) jogász, politikus. 1932-1935 a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, 1935-1936 és 1938-1942 igazságügyi minisztériumi államtitkár, 1942-1944 a Nemzetvédelmi Propagandahivatal vezetésével megbízott tárca nélküli miniszter, 1944. március 22.-augusztus 29. igazságügyi miniszter és vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélik, de a köztársasági elnök az ítéletet kegyelemből életfogytiglani fegyházra változtatja. 1960-ban amnesztiával szabadul.
ANTONESCU, ION (1882-1946) román tábornagy, politikus. 1940-1944 diktátori hatalommal felruházott államvezető (Conducator). 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélik és kivégzik.

BAKAY SZILÁRD (1892-1947) honvédtiszt, altábornagy. 1944. augusztus l-jétől a budapesti I. hadtest parancsnoka, fontos feladatokat kap a kormányzó "kiugrási" tervének előkészítésében. A német biztonsági szolgálat október 6-án elrabolja, majd a mauthauseni koncentrációs táborba kerül. 1945 májusában visszatér Magyarországra, 1946. áprilisában szovjet katonai hatóságok letartóztatják, háborús bűncselekmények címén halálra ítélik és 1947-ben kivégzik. 1992-ben rehabilitálják.
BÁLINT ANTAL (1883-1964) pszichotechnikus, gyorsírásszakember.
BÁNSÁGHY GYÖRGY (1895-?) orvos, politikus. 1935-1939 kormánypárti országgyűlési képviselő.
BARASITS TIVADAR (1890-?) újságíró, az Új Magyarság c. jobboldali reggeli napilap közgazdasági rovatának vezetője.
BARÁTH TIBOR (1906-1992) történész. Imrédy Béla és a Magyar Megújulás Pártja politikájának híve, a nyilasuralom idején a vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyetemi ügyosztályának vezetője. 1945-től emigrációban él.
BÁRDOSSY LÁSZLÓ (1890-1946) diplomata, politikus. 1941. február 4.-1942. március 7. külügyminiszter, 1941. április 3.-1942. március 7, miniszterelnök. Miniszterelnöksége idején Magyarország belép a Jugoszlávia, valamint a Szovjetunió elleni háborúba. 1944 őszén a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének egyik vezető tagja. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.
BARTHOU, LOUIS (1862-1934) francia politikus, 1934 külügyminiszter. 1934 októberében merénylet áldozata.
BÁTHORY-HÜTTNER JÁNOS (1896-?) hírlap- és könyvkiadó, a Stádium Sajtóvállalat Rt. és a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. vezérigazgatója.
BENCS ZOLTÁN ( 1889-?) köztisztviselő, szociálpolitikus, statisztikai szakértő. 1939-1944 a Magyar Élet Pártja országgyűlési képviselője.
BEREGFY KÁROLY (1888-1946) honvédtiszt, vezérezredes. 1944. szeptember-október a nyilas hatalomátvétel előkészítője a hadseregben, 1944. október 16.-1945. március 28. a nyilas kormány honvédelmi minisztere, vezérkari főnök, a kormányzótanács tagja. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.
BETHLEN ISTVÁN gróf (1874-1946). 1919-1944 Magyarország politikai életének egyik meghatározó személyisége. 1921-1931 miniszterelnök, az 1930-as években és a második világháború idején az alkotmányvédő és az egyoldalú német orientációt ellenző politikusok csoportjának vezetője. 1944 decemberétől elhunytáig szovjet fogságban van.
BONCZOS MIKLÓS (1897-1971) köztisztviselő, politikus. 1938-1942 belügyminisztériumi államtitkár, 1942. július 14.-1944. augusztus 7. igazságügyi minisztériumi államtitkár, 1944. augusztus 7.-október 12. belügyminiszter.
BORNEMISSZA GÉZA (1895-1983) gépészmérnök, politikus. 1935-1944 több ízben kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint iparügyi miniszter.
BRÜNING, HEINRICH (1885-1970) német politikus, 1930-1932 birodalmi kancellár.
BUDINSZKY LÁSZLÓ (1895-1946) jogász, politikus. 1939-1945 a Nyilaskeresztes Párt országgyűlési képviselője, 1944. október 16.-1945. március 28. a nyilas kormány igazságügyi minisztere. Háborús bűnösként a "népbíróság" halálra ítéli, kivégzik.

CHORIN FERENC (1879-1964) gyáriparos, politikus (zsidó) . 1918-1925 a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezérigazgatója, 1928-1944 elnöke, 1928-1942 a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, 1927-1944 az Országgyűlés felsőházának tagja. Bethlen István politikájának híve, a kormányzó bizalmas környezetéhez tartozik. 1944 nyarán az SS-szel kötött egyezség alapján családjával együtt külföldre távozik.
CHURCHILL, WINSTON SPENCER (1874-1965) angol politikus. (anyai részről zsidó) 1939-1940 haditengerészeti miniszter, 1940-1945 miniszterelnök.
COOLIDGE, CALVIN (1872-1933) 1923-1929 az Egyesült Államok republikánus párti elnöke.
CZERMAN ANTAL (l885-?) köztisztviselő, politikus. 1935-1944 kormánypárti országgyűlési képviselő.
CSÁKY ISTVÁN gróf (1894-1941) diplomata, politikus. 1938-1941 külügyminiszter.
CSATAY LAJOS (1888-1944) honvédtiszt, vezérezredes. 1943-1944 honvédelmi miniszter, a nyilas hatalomátvételt követően felmentik tisztségéből. 1944. november 21-én a budapesti Honvéd Gyógyfürdő Kórházban feleségével együtt öngyilkosságot követettel.
CSELÉNYI PÁL (1885-?) pénzügyi szakember, politikus. 1939-1945 kormánypárti országgyűlési képviselő.
CSOÓR LAJOS (1893-?) agrárszakember, publicista, politikus. 1935-1944 az agrárius ellenzéki Népakarat Párt országgyűlési képviselője.

DOLLFUSS, ENGELBERT (1892-1934) osztrák politikus. 1932-1934 kancellár, tekintélyuralmi-hivatásrendi államot épít ki, szembeszegül az Anschlusstörekvésekkel. 1934, július 25-én osztrák nemzetiszocialisták meggyilkolják.
DÖVÉNYI NAGY LAJOS (1906-?) újságíró. 1939-1943 az Esti Újság c. napilap segédszerkesztője, 1941-1943 a Magyar Futár munkatársa, 1943-1944 az Országé, hetilap szerkesztője, 1944 rádiókommentátor, írásai, rádióbeli megnyilatkozásai jobboldali szellemiségűek. 1945 októberében a Budapesti Népbíróság kötél általi halálra ítéli. A Népbíróságok Országos Tanácsa kegyelemre ajánlja, a Nemzeti Főtanács államfői testület az ítéletet életfogytiglani fegyházra változtatja. 1960. április l-jén szabadul.

ECKHARDT TIBOR (1888-1972) köztisztviselő, politikus. 1932-1940 a Független Kisgazdapárt vezetője, 1931-1941 pártja országgyűlési képviselője. 1941 a kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök tudomásával az Egyesült Államokba utazik, hogy ott kapcsolatokat építsen ki.
EMBER SÁNDOR (1889-?) ügyvéd, politikus. 1936-1944 kormánypárti országgyűlési képviselő.
ENDRE LÁSZLÓ (1895-1946) köztisztviselő, politikus. 1938-1944 Pest vármegye alispánja, közismert nemzeti és nyilasbarát (hungarista) nézeteiről. 1944 áprilisától a belügyminisztérium adminisztratív államtitkára, a magyarországi zsidók internáló táborokba való deportálásának egyik kulcsembere. A Szálasi-kormányzat idején hadműveleti területek polgári kormánybiztosa. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.
EÖTVÖS JÓZSEF báró (1813-1871) író, költőjogász és politikus. 1848. április 7.-szeptember 11. vallás- és nevelésügyi, 1867-1871 vallás- és közoktatásügyi miniszter. Liberális nézeteket vall.

FARAGHO GÁBOR (1890-1953) honvédtiszt, vezérezredes. 1942-1944 a csendőrség (1944 júliusától egyben a rendőrség) felügyelője. 1944 szeptember-október Moszkvában a magyar fegyverszüneti delegáció vezetője. 1944-1945 az Ideiglenes Nemzeti Kormány közellátási minisztere.
FÁY ISTVÁN (1887-?) köztisztviselő, politikus. 1926-1939 kormánypárti országgyűlési képviselő, 1940-1944 vallás- és közoktatásügyi államtitkár.
FEINE, GERHARD német diplomata, követségi titkár a budapesti követségen
FIALA FERENC (1906-1988) újságíró. Az Összetartás c. nyilas heti-, majd napilap szerkesztője. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, de kegyelmet kap és az ítéletet életfogytiglani fegyházra módosítják. 1956. november elején elhagyja az országot, és Németországba telepszik. Ismert műve a "vádló bitófák", melyet Marschalkó Lajossal együtt írt.
FORD, HENRY (1863-1947) amerikai gépkocsigyáros. A zsidókról írt tanulmánysorozata tette nevét rendkívül ismertté.
FRIEDRICH ISTVÁN (1883-1951) gépészmérnök, politikus. 1920-1939 keresztény ellenzéki, legitimista nemzet- ill. országgyűlési képviselő. Élesen bírálja a fajvédő, később a nyilas politikusokat és pártokat.

GÁL BENŐ (1879-1945) tisztviselő, szakszervezeti vezető. 1923-1938 a szociáldemokrata Szakszervezeti Tanács pénztáros-titkára, 1929-1938 az Országos Társadalombiztosítási Intézet elnökségének és igazgatóságának tagja. 1944. március 19. után Mauthausenbe deportálják.
GÁL CSABA (1892-1946) gépészmérnök, politikus. 1939-1945 nyilas országgyűlési képviselő, a Szálasi-kormány személyügyi kormánybiztosa, majd a személyügyi nemzetpolitikai iroda vezetője. Háborús bűnösként a "népbíróság" halálra ítéli, kivégzik.
GERZANICS PÁL dr. orvos. A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem agykutató intézetének tanársegédje.
GOETHE, JOHANN WOLFGANG von.(1749-1832) a német és a világirodalom egyik legnagyobb költője.
GÖMBÖS GYULA (1886-1936) honvédtiszt, tábornok, politikus. 1932-1936 miniszterelnök, a Nemzeti Egység Pártja elnevezésű kormánypárt vezére. Kísérletet tesz egy nemzeti jellegű kormány létrehozására. Titokzatos betegségben hal meg viszonylag fiatalon.
GRIGER MIKLÓS (1880-1938) római katolikus pap, politikus. 1920-tól nemzet-, ül. országgyűlési képviselő, a legitimista és a keresztényszocialista irányzat egyik meghatározó személyisége és publicistája.
GYÖRKI IMRE (1886-1958) ügyvéd, politikus. 1922-1939 a szociáldemokrata párt nemzet-, ill. országgyűlési képviselője, 1935-1939 a pártvezetőség tagja. 1944. március 19. után letartóztatják és Mauthausenbe deportálják.

HALLER, KURT német diplomata. Veesenmayer politikai tanácsadója és különmegbízottja a Nyilaskeresztes Párttal és személyesen Szálasival való összeköttetés fenntartására.
HELLEBRONTH VILMOS (1895-1971) honvédtiszt, vezérőrnagy. A Szálasi-kormányban a termelés folyamatos vezetésével megbízott tárca nélküli miniszter. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, az ítéletet kegyelemből életfogytiglani fegyházra változtatják, 1963-ban szabadul.
HENNYEY GUSZTÁV (1888-1977) honvédtiszt, katonadiplomata, vezérezredes. 1944. augusztus 29.-október 16. külügyminiszter. 1945 után emigrációban él.
HINDENBURG, PAUL von (1847-1934) német katonatiszt, vezértábornagy. 1925-1934 birodalmi elnök.
HITLER, ADOLF (1889-1945) osztrák származású német politikus. A Német Nemzetiszocialista Munkáspárt vezére, 1933-tól birodalmi kancellár, 1934-1945 állam- és kormányfő (vezér és kancellár), 1938-1945 a véderő főparancsnoka. 1945. április 30-án öngyilkosságot követ el.
HÓMAN BÁLINT (1885-1951) történész, politikus. 1932-1944 országgyűlési képviselő, a kormánypárt jobbszárnyának egyik legtekintélyesebb személyisége. Ellenzi Teleki Pál semlegességi és Kállay Miklós kiugrási politikáját, tagja a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének. A "népbíróság" mint háborús bűnöst életfogytiglani fegyházra ítéli.
HORTHY MIKLÓS (1868-1957) tengerésztiszt, altengernagy. 1920. március 1.-1944. október 16. Magyarország kormányzója. A nyilas hatalomátvétel után német házi őrizetbe kerül, majd emigrációban Portugáliában él.
HORTHY MIKLÓS, ifj. (1907-1993) a kormányzó fiatalabb fiúgyermeke, gazdasági szakember, diplomata. 1944 az un. "kiugrási iroda" vezetőjeként közreműködik Magyarország háborúból való kiválásának előkészítésében. 1945 után Brazíliában, majd Portugáliában él.
HÖTTL, WILHELM (1915-?) SS-Sturmbannführer (őrnagy). 1939-től az SS Külföldi Biztonsági Szolgálatának magyar előadója. Valószínűleg a szövetségesek kéme, vallomása alapján sok német hazafit ítéltek el 1945 után a szövetségesek terrorbíróságai.
HUBAY KÁLMÁN (1902-1946) újságíró, politikus. 1938-1940 a börtönbüntetését töltő Szálasi helyetteseként a Nyilaskeresztes Párt vezetője. A Szálasi-kormányzatban a nemzetvezető munkatörzse kultúrirodájának vezetője. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.

IMRÉDY BÉLA (1891-1946) pénzügyi szakember, politikus. 1938-1939 miniszterelnök, 1933-1940 kormánypárti országgyűlési képviselő, 1940-1944 a jobboldali ellenzéki Magyar Megújulás Pártja vezetője, 1944. május 23.-augusztus 7. tárca nélküli közgazdasági miniszter. Legalább negyedrészben zsidó származású. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.
INCZE ANTAL dr. (1898-?) orvos, politikus. 1939-1940 a Magyar Élet Pártja, 1940-1944 a Magyar Megújulás Pártja országgyűlési képviselője.

JAROSS ANDOR (1896-1946) politikus. 1938-1945 országgyűlési képviselő, 1940-1944 a Magyar Megújulás Pártja helyettes vezetője, 1944. március 22.-augusztus 7. belügyminiszter. Kormányzati szinten irányítja a zsidókra vonatkozó jogszabályok érvényesítését, a zsidók gettókba költöztetését és internáló táborokba való deportálását. A ""népbíróság"" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.

KACSÓH BÁLINT (1899-?) jogász, államtitkár, 1939-1942 az árellenőrzés országos kormánybiztosa.
KÁLLAY MIKLÓS (1887-1967) földbirtokos, politikus. 1942. március 9.-1944. március 22. miniszterelnök. 1942 végétől kezdeményezi a béketapogatózásokat az angolszász nagyhatalmak felé. A nyilasuralom idején a dachaui koncentrációs táborba deportálják. 1945 után előbb Olaszországban, majd az Egyesült Államokban él. Ott írt emlékirataiban erősen nemzetellenes irányvonalat képvisel.
KÁROLYI GYULA gróf (1871-1947) nagybirtokos, politikus. 1931. augusztus 24.-1932. október 1. miniszterelnök.
KASSAI-SCHALLMAYER FERENC (1903-1946) nyomdász, politikus. 1943-1944 a nyilas pártpropaganda vezetője, majd a Szálasi-kormány tájékoztatásügyi minisztere. Háborús bűnösként halálra ítélik, kivégzik.
KATONA JENŐ (1905-1978) újságíró, politikus. A progresszív katolicizmus képviselője, publicisztikai munkásságát 1935-1944 között a Korunk Szava és a Jelenkor c. folyóiratokban, 1938-tól a Magyar Nemzet c. reggeli politikai napilapban fejtette ki.
KEMÉNY GÁBOR báró (1910-1946) jogász, politikus. A Szálasi-kormány külügyminisztere. A " háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.
KERESZTES-FISCHER FERENC (1881-1948) jogász, köztisztviselő, politikus. 1931-1935 és 1938. május 14.-1944. március 22. között belügyminiszter. A német megszállás után Mauthausenbe deportálják.
KISS KAROLY (1896-?) jogász, politikus. A Szálasi-kormányzat idején létrehozott Dolgozó Nemzet Hivatásrendjének vezetője.
KLÁR ZOLTÁN dr. (1894-1966) zsidó orvos, újságíró. 1925-1930, 1935-1940 a demokratikus blokk listáján a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, 1932-1938 a Társadalmunk c. liberális politikai hetilap szerkesztője. 1945 után Amerikába emigrál és ellenséges magatartást tanúsít a nemzeti emigrációval szemben.
KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY (1896-1946) újságíró, politikus. 1938-1939 a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, 1939 júniusától a Sajtókamara elnöke. A német megszállás idején a sajtó, a rádió, a Magyar Távirati Iroda és a könyvkiadás kormánybiztosa. Ő tisztítja meg a magyar sajtót a zsidó revolveres újságírás legmagyarellenesebb kinövéseitől. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.
KORNIS GYULA (1885-1958) filozófus, egyetemi tanár, politikus. 1931-1939 kormánypárti országgyűlési képviselő, 1935-1938 a képviselőház alelnöke, 1938-1939 elnöke.
KORÓDY TIBOR (1904-?) újságíró, politikus. 1939-1941 a Nyilaskeresztes Párt, 1941-1944 a Magyar Nemzetiszocialista Párt, majd a Magyar Megújulás Pártja parlamenti képviselője.
KOVARCZ EMIL (1899-1946) honvédtiszt, őrnagy, politikus. 1939-1940 a Nyilaskeresztes Párt országgyűlési képviselője, 1944 áprilisától a nyilas fegyveres alakulatok szervezője, a hatalomátvételi előkészületek irányítója, a nyilas kormányban a totális mozgósítás tárca nélküli minisztere. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.
KOVÁCS SÁNDOR (1893-1972) római katolikus pap. 1944-1972 szombathelyi püspök.
KUN LÁSZLÓ (1882-?) újságíró.

LASKI, HAROLD JOSEPH (1893-1950) angol társadalomtudós és politikus. A Fábiánus Társaság és a Munkáspárt egyik vezető teoretikusa
LÁZÁR MIKLÓS (1887-1968) újságíró, politikus. 1921-1938 A Reggel c. hétfői lap alapító főszerkesztő-tulajdonosa, 1930-1936 párton kívüli, liberális ellenzéki országgyűlési képviselő.
LITVINOV, MAXIM MAXIMOVICS (1876-1951) szovjetorosz politikus. 1930-1939 külügyi népbiztos (külügyminiszter), 1941-1943 washingtoni nagykövet.
LOSSONCZY ISTVÁN (1883-1944) katonatiszt, őrnagy, köztisztviselő. 1941-1942 az Országos Közellátásügyi Hivatal államtitkára, majd közellátásügyi tárca nélküli miniszter.

MACDONALD, JAMES RAMSAY (1866-1937) angol politikus. 1924, az első munkáspárti kormány miniszterelnöke, 1929-1935 előbb ismét a munkáspárti, majd 1931-től a koalíciós kormány miniszterelnöke.
MAGYARY-KOSSA ISTVÁN MÁV-főtanácsos. 1944-ben berendelik a kereskedelmi- és közlekedésügyi minisztérium elnöki főosztályára.
MARKAI JÁNOS (1905-1994) publicista, politikus. 1935-1944 kormánypárti országgyűlési képviselő.
MASARYK, TOMÁS GARRIGUE (1850-1937) csehszlovák szociológus, filozófus és politikus. 1918-1937 Csehszlovákia államelnöke.
MATOLCSY MÁTYÁS (1905-1953) közgazdász, politikus. 1935-1945 országgyűlési képviselő, 1935-1938 a kormánypárt, majd a kisgazdapárt tagja, 1938-1943 a Keresztény Nemzetiszocialista Front, később a nyilaspárt, 1943-1944 ismét a kormánypárt tagja.
MIHAILOVIC DRAZA (1893-1946) jugoszláv katonatiszt, tábornok. Jugoszlávia fegyverletétele után 1941-ben csetnik-gerilla haderőt szervez, amely azonban inkább a kommunista partizánok, mint a német-olasz megszállók elleni harcot tekinti elsődleges feladatának. 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélik és kivégzik.
MILOTAY ISTVÁN (1883-1963) újságíró, politikus. 1920-1922, 1933-1945 nemzet-, ill. országgyűlési képviselő, 1920-1934 a legitimista Magyarság, 1934-1944 a jobboldali Új Magyarság c. napilap főszerkesztője, Imrédy Béla híve. 1945 után emigrációban él.
MUSSOLINI, BENITO (1883-1945) olasz újságíró, politikus. A fasiszta párt vezére (duce), 1922-1943 államfői teljhatalommal rendelkező miniszterelnök.

NAGY LÁSZLÓ (1896-?) ügyvéd, politikus. 1939-1940 kormánypárti. 1940-1945 Imrédy-párti országgyűlési képviselő.
NEUBACHER, HERMANN (1893-1960) német mérnök, politikus, diplomata. 1938-1940 Bécs főpolgármestere, 1940-1944 délkelet-európai gazdasági különmegbízott.
NEY KÁROLY (1906-1989) ügyvéd, tartalékos honvédtiszt. A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség egyik alapítója és vezetője, 1944 a Waffen-SS tisztje. 1945 után emigrációban él.
NIDOSI IMRE (1907-1948) pedikűrös, fürdőmester. 1944. október 31 .- december 25. a Budapesti Gyógyforrások és Gyógyfürdők nyilas üzemszervezője, 1944. december 25-től "alezredesi" rangban a pesti oldal nyilas fegyveres osztagainak parancsnoka. 1948-ban a "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik. - Rajniss utalása a "tyúkszemvágó kultúrára" Nidosira vonatkozik.

OLÁH GYÖRGY (1902-1981) publicista, politikus. Legismertebb műve a "Hárommillió koldus" (1929). 1938-1944 az Egyedül Vagyunk c. folyóirat szerkesztője, 1939-1940 a Magyar Élet Pártja, 1940-1944 a Magyar Megújulás Pártja országgyűlési képviselője. 1945-től emigrációban él.

PALLAVICINI GYÖRGY őrgróf (1881-1946) nagybirtokos, politikus. A legitimista irányzat egyik vezető személyisége, 1920-1922 kormánypárti, 1922-1926 ellenzéki nemzetgyűlési képviselő, 1931-1935 párton kívüli ellenzéki országgyűlési képviselő.
PAVELIC, ANTE (1889-1959) horvát jogász, politikus. 1929-ben létrehozza és vezeti a nemzeti jellegű usztasa szervezetet, 1941-1945 a horvát bábállam vezetője (Poglavnik). 1945 után emigrációban él.
PÉTAIN, PHILIPPE (1856-1951) francia katonatiszt, tábornagy, politikus. 1940-1944 a németekkel együttműködő Vichy székhelyű állam vezetője. Háborús bűnösként halálra ítélik, de az ítéletet kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változtatják.
PETAINEK JÓZSEF (1895-?) mérnök, politikus. 1935-1939 a Nemzeti Egység Pártja országgyűlési képviselője.
PETHŐ SÁNDOR (1885-1940) publicista. 1920-1938 a legitimista Magyarság munkatársa, 1934-től főszerkesztője, 1938-1940 a demokratikus, függetlenségi irányzatú Magyar Nemzet alapító főszerkesztője.
PIUKOVICH JÓZSEF (1895-?) mezőgazdasági szakember, politikus. 1939-1940 a Magyar Élet Pártja, 1940-1944 a Magyar Megújulás Pártja országgyűlési képviselője.
PEYER KÁROLY (1881-1956) vasmunkás, politikus, szakszervezeti vezető. 1922-1944 szociáldemokrata nemzet-, ill. országgyűlési képviselő, 1927-1944 a Szakszervezeti Tanács főtitkára. 1944. március 19. után a németek Mauthausenbe deportálják. 1947 után emigrációban él.

RAHN, RUDOLF (1900-1975) német diplomata. 1943-1945 nagykövet Mussolini salói köztársasági kormányánál.
RAKOVSZKY TIBOR (l893-?) köztisztviselő, politikus. 1931-1939 kisgazdapárti országgyűlési képviselő.
RANFT, ALBERT (1891-?) német katonatiszt, vezérőrnagy.
RAPCSÁNYI LÁSZLÓ (1903-?) tanár, politikus. 1939-1944 a Nyilaskeresztes Párt országgyűlési képviselője.
RATZ ERZSÉBET publicista, jobboldali, nemzeti lapok munkatársa.
RÁTZ JENŐ (1882-1952) honvédtiszt, gyalogsági tábornok, politikus. 1936-1938 a honvédvezérkar főnöke, 1938. május 15.-november 15. honvédelmi miniszter, 1940-1944 az imrédy-párt egyik helyettes vezetője, 1944. március 22.-július 19. a Sztójay-kormány tárca nélküli minisztere. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, az ítéletet kegyelemből életfogytiglani fegyházra változtatják.
REMÉNYI-SCHNELLER LAJOS (1892-1946) pénzügyi szakember, politikus. 1935-1945 kormánypárti országgyűlési képviselő, 1938-1945 pénzügyminiszter, a németek egyik legfontosabb bizalmi embere. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.
ROCKEFELLER, JOHN DAVISON (1839-1937) nagyiparos. A Standard Oil társaság megalapítója.
RÓNAI MIHÁLY ANDRÁS (1913-1992) költő, műfordító, publicista. 1945-1947 a Haladás c. és a Képes Figyelő c. hetilapok munkatársa.
ROOSEVELT, FRANKLIN DELANO (1882-1945) amerikai demokrata párti politikus.(zsidó) 1933-1945 az Egyesült Államok elnöke.
ROUSSEAU, JEAN-JACQUES (1712-1778) francia filozófus és író. A felvilágosodás egyik meghatározó személyisége.
RUBIDO-ZICHY IVÁN, báró (l874-?) diplomata. 1921-1924 bukaresti, 1924-1932 londoni követ.
RUPPRECHT OLIVÉR virtsologi (1898-?) kiadótulajdonos, politikus. 1932-1944 a Magyarság Lapkiadó vezérigazgatója, 1938 májusában a Magyarság c. reggeli politikai napilapot a nyilas-nemzetiszocialista mozgalmak rendelkezésére bocsátja. Az ügylet hátterében német pénzforrások állnak, a szerkesztőség az egyik legfontosabb magyarországi német hírközpont és pénzelosztó szerv.
RUSZKAY JENŐ (1887-1946) honvédtiszt, tábornok. Politikai tevékenysége miatt kénytelen távozni a honvédség kötelékéből, a Nyilaskeresztes Párt, majd a Magyar Nemzetiszocialista Párt egyik vezetője, az SS biztonsági szolgálatának informátora, 1945-ben SS-Obergruppenführer és a Waffen-SS tábornoka. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.

SALLÓ JÁNOS (1906-?) köztisztviselő, politikus. A nyilas Nemzeti Front vezetője.
SÁNDOR, I. KARADORDEVIC (1888-1934) 1921-től a Szerb-Horvát-Szlovén királyság, új nevén 1929-től Jugoszlávia királya. 1934 októberében merénylet áldozata.
SCHLEICHER, KURT von (1882-1934) német tábornok és politikus. 1932. november-1933. január birodalmi kancellár, 1934 júniusában, az un. Röhm-puccs ürügyén végrehajtott megtorló akció során Gestapo-ügynökÖk meggyilkolják.
SCHUSCHNIGG, KURT (1897-1977) osztrák politikus. 1934-1938 kancellár. Az Anschluss koncentrációs tábor foglya.
SETON-WATSON, RÓBERT WILLIAM (1879-1951) angol publicista, történész. Műveiben az Osztrák-Magyar Monarchia felosztását szorgalmazza, jelentős befolyást gyakorol az első világháború és a békekötés idején a brit külügyi gondolkodásra.
SHAW, GEORGE BERNARD (1856-1950) angol író, drámaíró.
SIGRAY ANTAL gróf (1879-1947) földbirtokos, politikus. A legitimista irányzat egyik vezetője, 1942-1944 felsőházi tag. 1944. március 19. után Mauthausenbe deportálják.
SIMÁNDY PÁL (1891-1978) református lelkész, publicista. 1934-től Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai csoportjához tartozik, a Szabadság, később a Független Magyarország és a Szabad Szó c. lapok munkatársa.
STARHEMBERG, ERNST RÜDIGER herceg (1899-1956) osztrák politikus. A Heimwehr, majd a Vaterländische Front vezetője. 1937-1955 emigrációban él.
STREICHER, JÚLIUS (1885-1946) német publicista, politikus. 1923-1945 a "Dér Stürmer" c. zsidó témákkal foglalkozó lap szerkesztője és kiadója, 1928-1940 Frankónia Gauleitere. A "háborús főbűnösök" nürnbergi perében halálra ítélik és kivégzik.
SZAKVÁRY EMIL (1896-?) mérnök, katonatiszt, alezredes, politikus. A Szálasi-kormány iparügyi minisztere. A "népbíróság" háborús bűnösként életfogytiglani fegyházra ítéli.
SZÁLASI FERENC (1897-1946) katonatiszt, vezérkari őrnagy, politikus. A Nyilaskeresztes Párt megalapítója és vezetője. 1944. október 16.-1945. március 28. állam- és kormányfő (nemzetvezető). A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.
SZÁSZ LAJOS (1888-1946) köztisztviselő, politikus. 1939-1945 kormánypárti országgyűlési képviselő, 1942-1944 közellátásügyi tárca nélküli miniszter, a Sztójay-kormányban iparügyi, majd emellett kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, a Szálasi-kormányban is kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, 1944-1945 a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének elnöke. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.
SZÉCHENYI LAJOS gróf (1902-?) földbirtokos, politikus. 1939-1945 nyilas országgyűlési képviselő.
SZENT-GYÖRGYI ALBERT (1893-1986) biokémikus, 1937-ben Nobel-díjat kap. A második világháború idején részt vesz a függetlenségi mozgalomban és szerepet vállal a Kállay-kormány fegyverszüneti kísérleteiben.
SZENTIRMAY FÉLIX üzletember. Az 1940-es évek elején a Generál Árukereskedelmi Rt. igazgatója, cége a német gyártmányú gépkocsik importjával foglalkozik.
SZÖLLŐSI JENŐ (1893-1946) gyógyszerész, politikus. 1939-1945 nyilas országgyűlési képviselő. A Szálasi-kormányban miniszterelnök-helyettes. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.
SZTÓJAY DÖME (1883-1946) honvédtiszt, altábornagy, diplomata. 1935-1944 berlini követ, 1944. március 22.-augusztus 29. miniszterelnök és külügyminiszter. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.

TÁRCZAY-FELICIDES ROMÁN (1888-?) köztisztviselő, sportvezető. Az 1940-es években miniszteri osztályfőnöki rangban a társadalmi testnevelési és sportügyek vezetője a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, 1942-től a nyilaspárt titkos támogatója, 1944 novemberétől tagja, 1944. december l-jétől a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára, 1945 február végétől tényleges vezetője. 1946-ban a "népbíróság" háborús bűnösként életfogytiglani fegyházra ítéli.
TASNÁDI NAGY ANDRÁS (1882-1956) jogász, politikus. 1939-1945 kormánypárti képviselő, a képviselőház elnöke, tisztségét a Szálasi-kormány idején is megtartja. A "népbíróság" háborús bűnösként fegyházbüntetésre ítéli.
TUKA, VOJTECH (1880-1946) szlovák jogász, politikus. 1939-1944 a szlovák állam miniszterelnöke és 1940-től külügyminisztere. "Háborús bűnös"-ként halálra ítélik, kivégzik.
ULAIN FERENC (1881-?) ügyvéd, publicista, politikus. 1922-től több ciklusban nemzet-, ill. országgyűlési képviselő, Gömbös Gyula bizalmas híve.
ULLEIN-REVICZKY ANTAL (1894-1955) (zsidó) diplomata. 1938-1943 a külügyminisztérium sajtó- és propagandaosztályának vezetője, 1943-1944. március 19. stockholmi követ. 1945 után emigrációban él,
VAJNA GÁBOR (1891-1946) katonatiszt, politikus. 1939-1945 nyilas országgyűlési képviselő, Szálasi közvetlen munkatársa, 1944. október 16.-1945. március 28. belügyminiszter. A "népbíróság" háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.
VAUGOIN, KARL (1873-1949) osztrák politikus. 1921-1933 hadügyminiszter, 1930-1934 a Keresztényszocialista Párt elnöke. Az Anschluss után fogságban tartják,
VEESENMAYER, EDMUND (1904-1977) német gazdasági szakember. Különleges megbízatású külügyminisztériumi főtiszt-viselő, címzetes SS-Brigadeführer (vezérőrnagy), 1944. március 20-tól a Nagynémet Birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottja és követe, a katonai és SS-alakulatok kivételével a megszálló apparátus irányítója. 1949-ben háborús bűnösként egy amerikai katonai bíróság 20 évi fegyházra ítéli, 1951-ben szabadlábra helyezik.
VLADÁR GÁBOR (1881-1972) jogász, köztisztviselő. 1944. augusztus 29.-1944. október 16. igazságügy-miniszter.

WEBB, BEATRICE (1858-1943) angol társadalomtudós. Férjével együtt a Fábiánus Társaság megalapítója.
WEBB, SIDNEY JAMES (1859-1947) angol társadalomtudós. A Fábiánus Társaság egyik alapítója és legjelentősebb teoretikusa.
WELLS, HERBERT GEORGE (1866-1946) angol író.
WERTH HENRIK (1881-1952) honvédtiszt, vezérezredes. 1938-1941 a honvédvezérkar főnöke. 1945-ben a szovjet titkosrendőrség letartóztatja, haláláig szovjet fogságban marad.
WINKELMANN, OTTÓ (1894-1977) német rendőrtiszt. SS-Obergruppenführer és a rendőrség tábornoka, majd a Waffen-SS tábornoka, 1944-1945 a magyarországi SS és német rendőralakulatok parancsnoka (Höherer SS- und Polizeiführer in Ungarn).
WOLF LUCIEN (1857-1930). A nagy-britanniai zsidóságot nemzetközi fórumokon képviselő külügyi bizottság titkára, az Angol-Zsidó Egyesület egyik vezetője.


--- Rajniss Ferenc, 1. rész ---