 |
Web Hosting by Netfirms | Free Domain Names by Netfirms |
|
|
|
|
A magyar nacionalizmus hangjai
A HUNGARISTA MUNKÁSERKÖLCS
/Írta: Gergely Géza vasmunkás, a munkásság munkarend vezetője. Az írás teljes terjedelemben megjelent A Nép című napilap 1943. nov. 11-i számában. Szemelvények az írásból:/ A nemzetiszocializmus egyaránt határoz jó és rossz, erkölcsös és erkölcstelen tetteink felett, tekintet nélkül arra, hogy hol és mikor kell cselekedeteink felett bírálatot mondania. A régi fogalmakhoz képest valóban határozottabb és keményebb körvonalakat von az erkölcs meghatározásában, de semmivel sem teszi nehezebbé vagy korlátozottabbá az életet és a gondolat és cselekvés szabadságát, csak megköveteli a képmutatás és álszenteskedés nélküli erkölcsi felfogást mindenben, az igazságos és szigorú bírálatot magunkkal szemben, hogy mások cselekedetei felett igazsággal és tárgyilagossággal mondhassunk ítéletet. A HUNGARIZMUS ERKÖLCSTANA arra késztet bennünket, hogy erényeinkben igyekezzünk túltenni embertársainkon, nehogy arra kényszerüljünk, hogy másokat olyasmiért rójunk meg, amit önmagunkban szentesítünk. A képmutatással szemben az igazságosság, jóság, jóindulat és embertársunk, testvéreink iránti megértés a mi szemléletünk első tényezői. Nem rendkívüli, nem emberfeletti és még kevésbé valami átszellemült felsőbbrendűséget kívánunk az új munkásfajtától, hanem, hogy egyszerű, jószándékú, cselekvő és alkotó tagja legyen népünknek, nemzetünknek, tehát legyen ember a teremtés igazi formájában. A jóság és háládatosság velünk született tulajdonságok, amelyeket a helytelen nevelés vagy múltbeli ferde életszemlélet, (liberalizmus, marxista bolsevizmus, kapitalizmus) átformálhattak, de ki nem irthattak. E két tulajdonság helyes felismerése és gyakorlása teszi elsősorban emberivé az értelemmel megáldott lényt. Ennek következménye a mások iránti jóindulat, segítés és támogatás, más szóval a közösségi érzés. Testvéreink, munkatársaink iránti jóindulat azonban nemcsak anyagi vonatkozású. Tudásunk és tehetségünk ne csak érvényesülésünket szolgálja, hanem hasznosítsuk a köz javára, nemzetünk boldogulására, hogy a helytelent a helyes irányba tereljük, hogy a rosszat átváltoztassuk jóvá. Nem az elhamarkodott bírálat, nem a megvető ítéletmondás azok az eszközök, amelyekkel mások tudatlanságát vagy helytelen felfogását elintézzük, hanem a jóindulatú felvilágosítás, a tény helyes szemléltetése. Ne gúnnyal és bántással intézzük el a helytelen kijelentést, ne sértegetéssel és lenézéssel fogadjuk a tudatlan kérdezést, vagy állítást, hanem magyarázzuk meg neki/k/ az igazat és bántó kioktatgatás nélkül tereljük a tévelygő agya/ka/t a helyes felismerés és okszerű gondolkodás felé. A lenézés és gúny ugyanis mindig ellenséges indulatokat vált ki az emberből, konokká és dacossá teszi azt, akinek cselekedeteit vagy gondolatait nem helyeseljük és így kényszerítjük arra, hogy továbbra is oktalan gondolatok és cselekedetek közepette éljen. Az ESZMÉHEZ való hűség feltétele a mindenkor kiállásra kész magatartás, és a minden bírálatot elbíró cselekedet, mellyel a jelvénynek és zászlónak becsületet és tiszteletet szerzünk. Mert az ESZME a faj felemelése a nemzet boldogulása és jóléte iránti magasztos tevékenységre, harcra késztet és szövetkeztet, és ez önmagában önfegyelmet, önfeláldozó szolgálatot és feltétlen engedelmességet követel. A NEMZETISZOCIALISTA GONDOLAT a nemzet javára mindenben a jóra való törekvésre kész a segítésre, a fokozott kötelességteljesítésre, az érdem megjutalmazására, a tudás és tehetség elismerésére szolgál. A rosszat csak úgy vagyunk képesek legyőzni, ha igyekszünk mindig jobbak lenni másoknál. Ha egy nemzet legyőzte a rosszat és jobbá vált a többinél, akkor minden bizonnyal tisztelet és megbecsülés fogja kísérni a többi nemzet részéről. Vissza kell tehát adnunk az erkölcs és erény igazi értelmét, hiszen minden emberi társadalom alapja az erkölcs. Erények nélkül pedig nem létezik a nemzet. Testvérek! Elbukik az a nép, amelynek megsegítésére a veszélyes pillanataikban nem születnek hőslelkű férfiak! Elbukik az a nemzet, ha a közösségért és a nemzet jövője érdekében nem emelik fel szavukat azok, akik a lelkükben és vérükben hordozzák fajtájuk szeretetét és a fajuk sorsáért való aggódást, és akkor is, ha nincsenek hazafiak, akik a hősiesség, az önfeláldozás és az áldozatkészség erényével tündökölnek...
Lemondott képviselői mandátumáról Piukovich József országgyűlési képviselő, mivel kinevezték -Dr. Deák Leó felmentése után- Bács-Bodrog vármegye és Zombor város főispánjává. A 23-án megtartott beiktatási ünnepségen beszédet mondott vitéz Rácz Jenő miniszterelnök-helyettes és Jaross Andor belügyminiszter is. Most a kormány nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos álláspontját képviselő Rácz Jenő nagysikerű beszédéből idézek: - " Amikor azt mondom, hogy "bácskai testvérek", a szeretet hangján szólok mindazokhoz, akik a Bácskában élnek, bármilyen nyelven beszélnek is. Egyet azonban le kell szögeznem és itt a magam meggyőződése mellett a kormányét is hangoztatom: ebben az országban, a Kárpátok övezte gyönyörű földrajzi és gazdasági egységben csak egy politikai gondolat érvényesülhet: a magyar politikai gondolat. - A magyar ezer éven keresztül vezette ezt az országot sok vészen és küzdelmen keresztül. Ebben a harcban néha el is buktunk, a hazát azonban mindig a magyar gondolat ereje építette újra. A magyar kormány hajlandó elismerni minden más nép és nemzetiség jogát a kultúrájához és népi fejlődéséhez, egyenlő jogokat akar adni minden egyes állampolgárának, de feltétlenül megköveteli a hűséget az államegységhez, a magyar vezetés elismerését, és nem enged a magyar földből egy tapodtat sem másnak. - A magyar kormány minden egyes itt élő fiától megköveteli, hogy alávesse magát a magyar törvényeknek, hogy ezért a földért minden áldozatra készen éljen és haljon. Legyetek róla meggyőződve, a magyar kormány mindenki felé simogató és felemelő fog nyúlni. Ha azonban kifelé húzást és kifelé való törekvést lát, azt kemény kézzel, kérlelhetetlenül meg fogja torolni. - Azt üzenem nemcsak a Bácska, hanem Magyarország minden nemzetiségű emberének,, aki itt élni és halni akar, annak mindent megadunk. Aki azonban nem akarja elismerni a magyar állam és magyar politikai gondolat vezető szerepét, aki nem tud beilleszkedni az ezeréves ország határai közé, az vessen számot lelkiismeretével és meggyőződésével. Aki nem tud itt élni és nem tud ezért a hazáért itt meghalni, akit másfelé húz a szíve, annak kifelé irányuló törekvéseit nem akadályozzuk meg, az magával viheti mindenét de menjen el és ne mételyezze tovább ezt az országot."
Szemelvények JAROSS ANDOR belügyminiszter PIUKOVICH JÓZSEF zombori főispán beiktatásán, 1944. május 23-án elhangzott beszédéből: -" Nem hiszek abban, hogy, hogy vannak történelmi véletlenek. Hittel hiszem azt, hogyha egy NEMZETNEK a szenvedés jutott osztályrészül, ez azért van, hogy a szenvedésekben a lelke megtisztuljon a történelmi feladatok megoldására. A MAGYAR NEMZET elpuhulási folyamaton ment keresztül. Úgy látszik, kemény sorscsapásokra volt szükség ahhoz, hogy a keserű és nehéz életet megtanuló MAGYARSÁG meg tudjon újulni. -Tudtuk azt, hogy ennek az országnak a jövőjét csak akkor tudjuk biztos alapokra fektetni, ha a NEMZET minden fia megújuló lélekkel kíván részt venni a történelem új harcaiban. Azok az elgondolások és politikai törekvések, amelyeket a volt miniszterelnök, vitéz Imrédy Béla írt a zászlajára, nem epizódszerűek voltak, hanem fontos meglátás eredményei. Meglátta a visszacsatolt országrészek politikai szükségleteit, megtalálta szellemiségüket , és hozzá akarta hangolni ehhez a trianoni országnak az érverését. Az azóta történt mulasztásoknak a pótlása legfőbb kötelességünk. A mostani kormány helyre akar hozni minden mulasztást, újból a NEMZET szolgálatába akar állítani minden elveszettnek tűnő vagy heverő energiát. - Milyen jó is lett volna, ha NEMZETI társadalmunk olyan megszervezettségben élt volna, ahogyan azt vitéz Imrédy Béla programja számunkra előírta, ha a honvédségünk olyan fegyverzettel rendelkezett volna, amilyent Rácz Jenő jelenlegi miniszterelnök-helyettesünk honvédelmi minisztersége idején követelt! Nekünk -az új kormánynak- az a nehéz feladat jutott osztályrészül, hogy az elmulasztott órákat, napokat, hónapokat és éveket kemény cselekvéssel pótoljuk, és MAGYARORSZÁGOT újból arra a történelmi piedesztálra állítsuk, amelyre történelmi múltunknál fogva jussunk van. - A háborút minden körülmények között meg kell nyernünk! Akarni kell a győzelem kivívását és ha a múltban voltak is olyan politikusok, akik vereségre készítették elő a NEMZETET és azt hitték, hogy vereségre is fel lehet építeni a NEMZET jövőjét, elfelejtették, hogy a vereséget csak elszenvedni lehet. A győzelmet csak úgy lehet kivívni, ha a NEMZET minden fia a győzelmet akarja. - A Balkán helyenként már évek óta lángokban áll. A világbolsevizmus ma szövetségben áll az angolszász plutokráciával, kezébe akarja venni Európa hatalmát és forradalmak révén a Balkánt újból tűzfészekké varázsolni. Ezért a déli végeink fontossága újból megnövekedett. Nyilvánvaló, hogy a korszerű NACIONALISTA gondolat és a NEMZETI SZOCIALISTA szellemiség alkalmas csak arra, hogy a balkáni tűzfészket lokalizálja és eloltsa. - A déli végek MAGYARSÁGA legyen teljes tudatában annak, hogy ennek a határvidéknek a tökéletes biztonságát, a teljes rendet, a termelés folytonosságát a MAGYAR államhatalom minden körülmények között fenn fogja tartani. Tőlünk délre már szerb NACIONALISTÁK is harcolnak. Ó-Szerbiában a Nedics-kormány és részben a Mihajlovics-féle csoport rádöbbent arra, hogy a szerb népnek a NACIONALIZMUSON keresztül kell megvédenie saját portáját. Reméljük azt is, hogy a mai Horvátország is mielőbb rendet teremt a saját portáján. Ha azonban akadnak olyanok, akik azt hiszik, hogy a lángoló vidékek üszkeit át lehet dobni a Dunán és fel lehet bolygatni a déli végek köznyugalmát, azok súlyosan csalódni fognak. Kemény kézzel fogunk odaütni és közülük senki ne számítson irgalomra. A NEMZETI fegyelem megszervezésével, karhatalmi erők igénybevételével fogunk lehetetlenné tenni ebben az országban minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy megingassa MAGYARORSZÁG honvédelmi, egységes arcvonalát. Meg vagyok róla győződve, hogy ennek a megyének az állampolgárai is nemzetiségre való tekintet nélkül meg fogják érteni, hogy ennek az országrésznek tökéletes biztonsága, belső békéje és jövendője is a MAGYAR BIRODALMON belül uralkodó MAGYAR politika egyensúlykérdésének kell lennie."
Részletek Sztójai Döme /1944. március 22-én beiktatott/ miniszterelnök május 24-én az Országgyűlés két Háza előtt megtartott bemutatkozó beszédéből. -"Az a nézetem, hogy ezekben a nehéz és sorsdöntő időkben nem szépen hangzó és meggyőző programokra, hanem erélyes és gyors cselekvésre van szükség. Az ország most nem azt várja el tőlünk, hogy kitűnő fogalmazású munkatervekkel álljunk elő, hanem azt, hogy késedelem nélkül és a legnagyobb eréllyel fogjuk és oldjuk meg azokat a nagy problémákat, amelyeknek megoldása a mai viszonyok között életkérdés az ország számára. Az hiszem, hogy azok a rendszabályok és intézkedések, amelyeket a kormány az elmúlt hetekben gyors egymásutánban tett és ma is szinte napról napra hoz, meggyőzhetik a tisztelt Házat és az ország egész közvéleményét arról, hogy ez a kormány nem az előre bejelentett programok és munkatervek, hanem a becsületesen és gyorsan végzett munka és alkotások kormánya kíván lenni. Hangsúlyozom, hogy a kormányzati tevékenységünkben az országra, a közvéleményre, a magyar népre -illetve az ő akaratukat kifejező törvényhozásra- kívánunk támaszkodni." -"A Magyar Királyi Honvédség, amely test a mi testünkből, vér a mi vérünkből és lélek a mi lelkünkből, a nemzeti jövőnk, állami függetlenségünk és népi fennmaradásunk hatalmas biztosítéka, amelynek erején, ütőképességén, harci szellemén és áldozatkészségén az ország jelene és Magyarország jövendője nyugszik. Ez a honvédség már esztendők óta harcban áll a mai kultúremberiség legnagyobb ellenségének, az orosz bolsevizmusnak a harci gépezetével és ebben a harcban az első világháború hősi hagyományaihoz méltóan, nemcsak hogy eredménnyel állta meg a helyét, hanem igen súlyos körülmények között újabb babérokat is szerzett-és tűz ma is a napról napra- a magyar katona nemes homlokára. Meg kell hát adni a honvédség számára lelkünk minden szeretetét és testvéri magyar szívünk minden meleg érzését. Szálljon e pillanatban is minden hitünk, minden bizakodásunk és minden imádságunk a Kárpátok előterében heroikus harcot küzdő, szeretett katonáink felé, akik őseink áldozatos példaadása nyomán most is vérük hullásával védik ezt az ezeréves földet, s mint annyiszor védeni kellett az elmúlt viharos századok folyamán. Ez a sorsdöntő küzdelem, amit honvédségünk -a szövetséges hadseregekkel együtt - több, mint két esztendeje nem csökkenő harci kedvvel folytat, határozza meg (...) az ország, az országvezetés és a kormányzat minden egyéb mai kormányzati és politikai ténykedését és célkitűzéseit. Ez ad irányt a magyar külpolitikának, ez szabja meg a belpolitikai magatartásnak alapelveit, ez irányítja az ország belső átszervezésére irányuló törekvéseinket: egyszóval ezt a küzdelmet kell szolgálnia minden magyar erőfeszítésnek." -"Hazánkat a közös érdekek szálai, a bolsevizmus leküzdésének érdeke fűzik az antikomintern paktumban résztvevő nemzetekhez. Amikor a magyar nemzet Európának e ránkkényszerített védelmi harcában részt vállal, a Kárpátok gerincén nemcsak a saját létét és fennmaradását védi, hanem a Kárpátok medencéjében és annak peremén élő többi nemzetét is. Határainkon kívül élő magyar véreink sorsát különös gonddal fogja a kormány figyelemmel kísérni. Érezniök és tudniok kell a testvéreinknek, hogy a magyarság életének e súlyos óráiban sem szűnik meg irántuk testvéri szeretetünk, és ha a háború megpróbáltatásai nehéz terheket rónak az ő vállaikra is, vegyék ezt a magyar sors rendeltetésének, amit a jobb jövő reményében a nemzet minden tagja ma készséggel vállal, bárhol is éljen a világon. Viszont hangsúlyoznom kell, hogy ami a mi országunk területén élő nemzetiségeket illeti, irányukban is az őszinteség, egyenesség, lojalitás,, a bizalom és a jogok kölcsönös tiszteletének politikáját kívánom követni. Ennek helyes gyakorlati módja az egyenlő mértékkel mérő mély emberi belátásoktól és igaz szociális érzésektől áthatott, igazságos és pártatlan kormányzás, amely az összes itt velünk sorsközösségben élő nemzetiségek számára megadja mindazt, ami népi és gazdasági életükben lehetővé teszi sajátságos életformáik, vallásuk, kultúrájuk, nyelvük és szokásaik zavartalan érvényesülését. Egészen természetes azonban, hogy ezzel a lojális magatartással szemben a magyar kormánynak hasonló lojalitást kell megkövetelnie az összes, velünk itt élő nemzetiségi honfitársainktól: kívánnia kell a a magyar állam egységének, biztonságának és szuverenitásának feltétlen elismerését, az összes állampolgári kötelességek hűséges teljesítését és általában a magyar állam keretei közé való őszinte és fenntartás nélküli beilleszkedést."
Újsághír: Sopron és Sopron vármegye 1944. május 23-án kedden iktatta be hivatalába új főispánját: Rupprecht Antal földbirtokost, felsőházi képviselőt, a Felső-dunántúli Mezőgazdasági Kamara elnökét. Az ünnepségen a kormány képviseletében részt vett és köszöntő beszédet mondott Baky László belügyminisztériumi államtitkár. Részletek Baky László államtitkár beszédéből: -"Kevés kormány kezdte munkáját nehezebb körülmények között, mint a mostani. Most végre jött egy kormány, amely nem adott még ugyan programot, de komoly intézkedések már történtek. Mindenki láthatja, hogy ez a kormány minden programadás nélkül, alaposan megtisztítja fajtánk vérét a mételytől"... -..."Általunk jól ismert, de már letűnt erők azt igyekeztek bevinni népünk tudatába, hogy csak egy ellenségünk van: a német. Csak tőle kell félnünk, mert a zsidókérdést meg tudjuk oldani magunk is, de a németet nem. Testvérek! Mi együtt harcoltunk a világháborúban és együtt buktunk el. A sok kiömlött drága magyar vér és német vér nem hullhatott el nyom nélkül"... -..."Nagyon sok kötelességünk van, amit maradék nélkül teljesíteni fogunk, még akkor is, ha ma is vannak olyan erők, amelyek igyekeznek minden haladást meggátolni. Azokat a mulasztásokat, amelyeket a magyar nép elszenvedett, nem lehet hetek alatt helyrehozni... ...a jövőben mindent el kell követni azért, hogy minden magyar egyformán részesüljön úgy a jóból, mint a rosszból, nem úgy, mint eddig, amikor kis rész élvezte az előnyöket, a nép tömege pedig az élet árnyékos oldalán állt."
"A Kárpátokkal övezett területen -átnyúlva az Adria-tenger partvidékéig- magyar fennhatóság alatt álló, az új alkotmányban lefektetett önkormányzatokkal ellátott Részföldek egyesüléséből megalkotott HUNGÁRIA EGYESÜLT FÖLDEK, politikai, gazdasági és társadalmi, szervesen egymásba kapcsolt állami felségterület felépítése megszervezése, központi irányítása és vezetése, megosztott végrehajtó hatalommal való ellátása, hogy népei az államegységben
1., az államközösséget szükségesnek tartsák és elfogadják, az egységes Nemzet és Haza megalkotását a népi kultúrszabadságnak alkotmányos biztosításával akarják;
Az ily módon létesült Egyesült Földek elismerése Anglia, Németország, Olaszország, Lengyelország és Oroszország részéről nemzetközi szerződések révén, melyek az Egyesült Földeket, mint megszállástól és átvonulástól mentes és szabad, önálló, feloszthatatlan területet biztosítják egymás között és az Egyesült Földek államfelsége javára." /Megjegyzés: "A HUNGÁRIA EGYESÜLT FÖLDEK magasabb rendű államrendszert képeznek, melyet a közvetlenül érdekelt Részföldek: Magyarföld, Tótföld, Ruténföld, Erdélyföld, Horvát-Szlavónföld, és Nyugat-gyepű együttes érdeke hoz létre. Alkotmányos összeálláshoz elegendő, ha a Földek közös akarata az államalakulás létrehozása érdekében megnyilvánul. A Részföldek népeinek akarata szükséges előfeltétel, az érdekelt külföld akarata kívánatos, de nem előfeltétel. A N. A. P. a lefektetett államcélt akarja és meg is fogja valósítani, az erre való törekvés becsületes, igaz, megalkuvást nem ismerő harcosa. Az államcél elérésére szükséges munkálatokat késedelem nélkül azonnal és bátran meg fogja kezdeni. Az a meggyőződése, hogy az élet folyása az Ősföld népei legfeljebb még egy nemzedékének kegyelmez, de azután elpusztulunk, ha nem kezdünk azonnal az államcél megvalósításához." A N. A. P. Hitvallás-a szerint: "Minden hatalom a néptől ered. A népfelség eredeti, az államfelség eredő hatalomjog. A népfelség államhatalom alakjában átadja élő akaratát kiválasztottjának, hogy a népfelség érdekeit belső és külső vonatkozásaiban biztosítsa és megvédje;felhatalmazást ad neki jogok gyakorlására, másfelől az államvezetést rábízva kötelességeket szab meg számára. ...hogy az államnak mi a hivatása , ennek folyamányaképpen milyen célt tűzhet ki, vagy az államalkotó elemei érdekében kényszerből milyen célt kell kitűznie: ez az államcél; Hogy a célt hogyan, milyen eszközökkel, mi módon, milyen sorrendben és mikor érheti el, a cél érdekében az eszközöket hogyan kell megszerveznie, kiépítenie, fejlesztenie és gyümölcsöztetnie: ez az államélet. Államcél és államélet egymást szervesen ki kell egészítsék, egymással párhuzamosan kell haladniok. Ennek a szervezett párhuzamnak élőszóban meghatározott, ésszerűen és célirányosan alkotott törvénye, az állam munkaruhája: az alkotmány. Ezen az alapon épül az államösszesség dicsőségének, boldogságának és nagyságának a háza. Az államcél legyen közcél és közakarat, éppen ezért közkinccsé kell válnia. A vezető politikus pedig legyen az állam első szolgája az államcélra való törekvés első munkása. Ő tervezi, szerkeszti és állítja munkába az államgépezetet." Megjegyzés: A N. A. P. az Ősföld megmentésére, újjáépítésére kidolgozott munkatervét megalakulása után hamarosan, már 1935-ben végleges formába öntötte. Felelősségteljesen zászlót bontott terve végrehajtására , az állam és az egyén dicsősége, boldogsága és nagysága érdekében. Bizalmat követelt becsület ellenében, hazaszeretetet hűség ellenében. A N. A. P. a terve végrehajtására létesült, vezető, irányító és védő szerv volt. Tagja lehetett a pártnak a az Ősföldet lakó minden egyes nép fia, aki a Hungária Egyesült Földek létrehozását /azaz Nagy-Magyarország teljes és békés revízióját/ akarja. Vezetője Szálasi Ferenc volt.
|